Többféle okból hazudhatunk, de mindannyiban közös pont, hogy valamilyen érdek áll mögötte. Lehet ez egy filter használata a közösségi médiában közzétett képünknél, de egy hamis tanúvallomás is házastársunk, vagy még rosszabb esetben, a büntetőeljárás szereplői előtt. Az amerikai filmekből, sorozatokból jól ismert poligráf, más néven hazugságvizsgáló vajon mennyire pontos? Hogy ismerhetjük fel, ha valaki nem őszinte velünk?
Hányszor és kiknek hazudunk?
Egy amerikai felmérés szerint tíz emberből hat mond igazat minden nap. A különféle kommunikációs csatornák, mint e-mail, közösségi média elterjedésével még többen használják megtévesztésre, csalásra a felületeteket.
Egy másik kutatás megerősítette, hogy a legtöbbet hazudók átlagosan napi tizenhét hazugságot mondtak, míg a kutatásban résztvevők összessége legtöbbet a barátainak, majd azt követően családtagjainak hazudott.
Ha a lakosság közel fele hazudik, és szűk környezetünk nem őszinte velünk a legtöbbször, érdemes tehát felvérteznünk magunkat és kiszúrni a nem őszinték táborát.
A hazugság testi jelei
Gondoljunk csak bele: mikor csalunk, akár játékban, akár vizsgahelyzetben, különféle testi jeleket vehetünk észre magunkon. A következők közül legalább egyet biztosan tapasztaltunk már életünk során. Ilyenek lehetnek például a pulzus megemelkedése (szaporább szívverés), izzadás, pupilla tágulat, izgatottság, mely a gyomor görcsberándulásával is járhat. A helyzet által kiváltott stressz fiziológiás elváltozást okoz tehát testünkben és gyors válaszreakcióként üzen a külvilág számára.
Hazugság esetén szintén megfigyelhetünk olyan akaratlan viselkedést, testtartást, hanghordozást, mely szintén árulkodó jel lehet a másik fél számára. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy ezek az eltérések azonosíthatók, így nem szükséges Benoit Blancnak, vagy Sherlock Holmesnak állnunk, laikusként is képesek vagyunk fel-felismerni az árulkodó jeleket!
Árulkodó jelek
- tekintet kerülése, nem néz a másik szemébe a beszélő,
- hirtelen válaszokra nem tud időben reagálni,
- túl sok részlet ismertetése, ami a jól felkészült hazudozókat jellemzi,
- megszokottól eltérő viselkedés.
Testbeszéd és mikroérzelmek
Allan Pease neve sokak számára ismerős lehet. A magyar fordításban 1989-ben megjelent Testbeszéd című műve olyan alapmű, melyből a nem verbális gesztusok, jelzések értelmezhetők annak érdekében, hogy jobban megértsük embertársaink.
A kétszereplős kommunikációs helyzetekben 65% a nem verbális és 35% a verbális közlések aránya. Mehrabian, a UCLA pszichológia professzorának kutatásai alapján három elemből áll egy szemtől-szemben zajló kommunikáció: nonverbális viselkedés, hangszín és a kimondott szó jelentése.
Az arckifejezések, érzelmek vizsgálatát kutató pszichológusok megállapították, hogy azok univerzálisak, azaz kultúrától függetlenül állandóak. Ebből a megállapításból kiindulva alkalmazhatjuk tehát azokat a hazugság felismerésére is, korra, nemre és etnikumra tekintet nélkül, ahogy a mikroérzelmek megjelennek arcunkon.
A legismertebb kutató Paul Ekman pszichológus, aki az emberi arckifejezések vizsgálatát tanulmányozta évtizedeken keresztül. A valós és színlelt érzelmek elkülönítésére létrehozta a magyarul arcmozgások kódolt rendszerének (eredeti nevén a Facial Action Coding System-et) hívott adatbázist, mely az arc izmainak feltérképezésén alapszik.
A Hazudj, ha tudsz című krimisorozatban a mikroérzelmek vizsgálatára szakosodott vállalkozás deríti ki az igazságot.
A poligráf
A krimináltechnikai eszköznek tekinthető poligráf, a műszeres vallomásellenőrző alkalmazása során szintén fiziológiai elváltozásokat vizsgál az eszköz, a szaktanácsadók közvetítik az eredményeket.
Az első poligráfot 1921-ben alkalmazták először, Magyarországon az 1980-as évek elejétől folytatnak vallomásellenőrző vizsgálatokat. Megbízhatóságát többen is vitatják, a műszer, a vizsgálati helység, a vizsgáló, a kérdések és az alany mind befolyásolják a vizsgálat eredményét.
A kérdezés művészete
A poligráfos vizsgálat fontos előkészítést igényel. A vizsgálatot végző személy kérdéssorokat állít össze az ügy ismeretében. Fontos, hogy olyan kérdések is felmerüljenek a vizsgálat során, melyek kapcsán csak az elkövetőnek lehet tudomása. (Nem értesülhetett a sajtóból, vagy mástól a pontos információról.)
Az általános kérdések sorát a kontrollkérdések egészítik ki, valamint kártyateszt is alkalmaznak Magyarországon. Utóbbi estben a vizsgáló számokat kérdez az alanytól, aki nemleges válaszokat ad. Az egyik nemleges válasz rejti a valóban kihúzott kártyaszámot, melyre a vizsgáló a műszer által rögzített jelek alapján következtet.
A feszültségcsúcs-teszt meghatározott kérdéssorokat tartalmaz a bűncselekménnyel kapcsolatban, mely válaszokról csak az elkövetőnek lehet tudomása.
Amennyiben az alany az elkövető, úgy eltérő fiziológiai reakciókat tanúsít a kritikus kérdésnél, tehát tettestudomása van.
A poligráfos vizsgálat akkor lesz sikeres, ha az alany nem hiszi el vallomásának igazát a hamisan adott válaszok esetében sem. A vizsgálat tehát nem 100%-osan megbízható, mivel több tényező is befolyásolja azt, ugyanakkor tettestudomás esetén felhasználható bizonyítékként. Jelenleg is zajlanak a kutatások, fejlesztések, hogy olyan vallomásellenőrző készülékeket alkalmazzanak a bűnügyekben, melyek a legkisebb hibaszázalékot legyenek képesek felmutatni.
A jövő hazugságvizsgálói
A belső biológiai folyamatokon alapulnak azok az új hazugságfelismerő technológiák is, melyek a véráramlást, a megnövekedett oxigénszintet hozzák összefüggésbe a hazugsággal. Az egyik ilyen készülők az agyat tanulmányozza a mágneses rezonanciális képalkotás segítségével (fMRI). Amikor hazudunk, az agy véráramlása megnövekszik, ezáltal párhuzamosan az oxigénszint is nő, melyet kimutat a vizsgálat.
Vallomásellenőrző műszerként tesztelik a szemhőmérőt is, mely szintén a vér szivárványhártyában megnövekedett mennyiségét hozza összefüggésbe a hazugsággal. Kutatók a pupillatágulást, lélegzetvételt és arckifejezéseket is elemző műszereket sorakoztatnak fel az igazságszolgáltatás érdekében.
Amikor csalóknak áll a világ
Végezetül fontos, hogy megemlítsük a hazugok, csalók, megtévesztők sikerét is. Evolúciós szempontból nézve több olyan bizonyítékot is találtak, mely igazolja, hogy az egyed ezek segítségével jut előnyökhöz, képes sikeresen szaporodni.
Kicsit közelebbről tekintve, Machiavelli A fejedelem című művében részletezi, hogy milyen eszközök gyakorlása szükséges az uralkodó számára a halatom megszerzése és megtartása érdekében. A machiavellista személyiségvonásokat kutató pszichológusok a megtévesztést állítják vizsgálódásuk középpontjába, magyarázatot adva a megtévesztők létjogosultságára.
Bár a mondás úgy tartja, hogy „hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát”, mégis elgondolkozhatunk, hogy ha ennyien hazudunk napi szinten és még pszichológusok is kutatják a megtévesztőket, talán gyorsabbak vagyunk, mint a sánta kutyák.
Felelevenítve gyermekkorunk klasszikus meséjét, nézzük meg a Netflixen tavaly decemberben debütált Guillermo del Toro, Oscar-díjas rendező Pinokkió című stop motion technikával készült alkotását.
Ha többet hallannál a témáról, szakértőktől kérdeznél, gyere el filmklubunkra, iratkozz fel hírlevelünkre!