A föld alól is! A hullakereső kutya alkalmazása
No body, no crime – mondja az angol. Azaz, ha nem találják a holttestet, nem vádolhatunk emberöléssel. Mi az, ami ilyenkor segíthet? Mire képes egy a halottkereső kutya?
Kutya, mint felderítő eszköz
Az emberek évszázadok óta alkalmazzák a kutyákat különböző célokra. A vadászat mellett a rendvédelem területén is kiemelt szerephez jutottak négylábú társaink. Őrző-védő munkára, különböző anyagok felkutatására és azonosítására is segítségül hívhatjuk őket.
A bűnügyi nyomozásban betöltött szerepük vitathatatlan, korai források Hasfelmetsző Jack ügyében is beszámoltak nyomkövető kutyák bevetéséről.
Angol véreb, a Porsche a kutyák közt
Külső jegyei alapján is nyomkövetésre született. Hosszú logó fülei és bőrredői a szagot seprik az orrához. Ráncos feje nyomkövetéskor gátolja látását, így minden erejével az orrát használja a tettesek, eltűntek felkutatásakor.
Miért a kutya?
Azon túlmenően, hogy több ezer éve társaink, mint domesztikált állatok, szaglásuk is kiváló. Összehasonlítva, egy angol véreb szaglóreceptor sejtjeinek száma 240 millió és szaglómező területe 40-szer nagyobb, mint az emberé, aki csak 5-6 millió receptorsejtet tudhat magáénak.
Az ókori görögök is felismerték, hogy milyen kincs rejlik a kutya orrában. Homérosz nem véletlenül írta meg az Odüsszeiában, hogy az ithakai királyt egyedül négylábú társa ismerte fel 20 év bolyongás után hazatérésekor.
A kutyák kiváló szaglását úgy tudjuk a legjobban egy példával magyarázni, ha elképzeljük, hogy épp gulyáslevest főznek valahol. Mi, emberek jobb esetben megállapítjuk, hogy gulyásleves illatát érezzük a levegőben. A kutya viszont a következőt érzi: 50 dkg sertéscomb, sárgarépa, édes pirospaprika stb.
Mit keres a hullakereső kutya?
Ahogy neve is utal rá, a hullakereső kutyától azt várjuk, hogy emberi maradványokat, holttestet kutasson fel. Az élő és halott személy szagában rejlő alapvető különbség a test bomlási folyamataiban keresendő.
A kutyák általánosságban keresik a tetemhez kapcsolódó szagokat, sohasem egy adott személy szagát kutatják. Az emberi bomlás mind az öt fázisához köthető szagkombinációkat képesek felismerni.
A bomlás szaga
Az analitikai műszereknek köszönhetően sikerült 55 olyan különböző kémiai komponenst azonosítani, melyek az emberi bomlás folyamatához kapcsolódnak. Egyes anyagok jelenléte függ a tetem korától, azaz a halál óta eltelt időtől.
A tetemkereső kutyák már a halál után 2 órával képesek jelezni és elegendő számukra, hogy a holttest két percig érintkezzen egy szövetdarabbal, mint például egy szőnyeggel. A megállapításokhoz egy megtörtén eset adott alapot. Egy házaspár hajós útja végén a férj jelentette felesége eltűnését. A hajót átvizsgálták kutyákkal, melyek pozitív jelzést adtak a kabinban lévő matracra. Az ügyészség bizonyítást rendelt el, ahol külön kísérletben vizsgálták a kutyák képességét.
A holttest felkutatása
A jól kiképzett kutya és a kutyavezető a helyszíni időjáráskörülményeket is figyelembe veszik a keresés során. Szélcsendben az emberi bomláshoz kapcsolódó szagmolekulák a test közelében szóródnak szét, míg szeles időjárás esetén a széliránnyal egyezően távolodnak. Az adott tetemhez kapcsolódó szagok akár több kilométerre is képesek szétszóródni, akárcsak a vízben lévő holttest szagmolekuláit is elsodorhatják az áramlatok.
Gyakori tévhit, hogy a kutyák tévednek, mikor jeleznek, ugyanakkor nincs a helyszínen a holttest. Ugyanez a vád éri a kábítószerkeresőkutyákat is. Egy fontos dologról azonban nem szabad megfeledkeznünk: ők a szagot keresik, melyet a helyszín tartalmaz. A szagforrás bár már nem található ott, de korábban ott volt. A holttestet elvitték, a kábítószert kidobták a kocsiból.
17 év után eredményes keresés
1990-ben eltűnt egy nő. Alapos gyanú merült fel, hogy a férje megfojtotta, majd egy pokrócba csavarta és eltűntette egy közeli lovasfarmon. 17 évvel az eltűnést követően, három halottkereső kutya is pozitív jelzést adott a kérdéses pokrócot megszagolva, bizonyítva, hogy azon hullaszag lelhető fel. A férfit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, elfogadva a kutyák jelzését bizonyítékként.
Az ember legjobb barátja, bár nem tud kihallgatni, olvasni a gyanúsítottak gondolataiban, mégis segít felderíteni az akár több éves döglött aktákat, megnyugvást adni a hozzátartozóknak.
Ne feledkezzünk meg azokról a hősőkről sem, akik élő személyek után kutatnak, katasztrófák helyszínén segtik a túlélők megtalálását. Nem véletlen tehát a mondás: a kutyák szőrős angyalok!
Ajánlóként emlékezzünk Mancsra, a híres mentőkutyára, aki ugyanúgy Törökországban teljesített szolgálatot évekkel ezelőtt egy földrengésnél és mentett meg életeket.
További érdekességek, minden, ami krimi, ITT éred el!
Gyorsabbak vagyunk, mint a sánta kutyák? - A hazugságvizsgálatról
Többféle okból hazudhatunk, de mindannyiban közös pont, hogy valamilyen érdek áll mögötte. Lehet ez egy filter használata a közösségi médiában közzétett képünknél, de egy hamis tanúvallomás is házastársunk, vagy még rosszabb esetben, a büntetőeljárás szereplői előtt. Az amerikai filmekből, sorozatokból jól ismert poligráf, más néven hazugságvizsgáló vajon mennyire pontos? Hogy ismerhetjük fel, ha valaki nem őszinte velünk?
Hányszor és kiknek hazudunk?
Egy amerikai felmérés szerint tíz emberből hat mond igazat minden nap. A különféle kommunikációs csatornák, mint e-mail, közösségi média elterjedésével még többen használják megtévesztésre, csalásra a felületeteket.
Egy másik kutatás megerősítette, hogy a legtöbbet hazudók átlagosan napi tizenhét hazugságot mondtak, míg a kutatásban résztvevők összessége legtöbbet a barátainak, majd azt követően családtagjainak hazudott.
Ha a lakosság közel fele hazudik, és szűk környezetünk nem őszinte velünk a legtöbbször, érdemes tehát felvérteznünk magunkat és kiszúrni a nem őszinték táborát.
A hazugság testi jelei
Gondoljunk csak bele: mikor csalunk, akár játékban, akár vizsgahelyzetben, különféle testi jeleket vehetünk észre magunkon. A következők közül legalább egyet biztosan tapasztaltunk már életünk során. Ilyenek lehetnek például a pulzus megemelkedése (szaporább szívverés), izzadás, pupilla tágulat, izgatottság, mely a gyomor görcsberándulásával is járhat. A helyzet által kiváltott stressz fiziológiás elváltozást okoz tehát testünkben és gyors válaszreakcióként üzen a külvilág számára.
Hazugság esetén szintén megfigyelhetünk olyan akaratlan viselkedést, testtartást, hanghordozást, mely szintén árulkodó jel lehet a másik fél számára. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy ezek az eltérések azonosíthatók, így nem szükséges Benoit Blancnak, vagy Sherlock Holmesnak állnunk, laikusként is képesek vagyunk fel-felismerni az árulkodó jeleket!
Árulkodó jelek
- tekintet kerülése, nem néz a másik szemébe a beszélő,
- hirtelen válaszokra nem tud időben reagálni,
- túl sok részlet ismertetése, ami a jól felkészült hazudozókat jellemzi,
- megszokottól eltérő viselkedés.
Testbeszéd és mikroérzelmek
Allan Pease neve sokak számára ismerős lehet. A magyar fordításban 1989-ben megjelent Testbeszéd című műve olyan alapmű, melyből a nem verbális gesztusok, jelzések értelmezhetők annak érdekében, hogy jobban megértsük embertársaink.
A kétszereplős kommunikációs helyzetekben 65% a nem verbális és 35% a verbális közlések aránya. Mehrabian, a UCLA pszichológia professzorának kutatásai alapján három elemből áll egy szemtől-szemben zajló kommunikáció: nonverbális viselkedés, hangszín és a kimondott szó jelentése.
Az arckifejezések, érzelmek vizsgálatát kutató pszichológusok megállapították, hogy azok univerzálisak, azaz kultúrától függetlenül állandóak. Ebből a megállapításból kiindulva alkalmazhatjuk tehát azokat a hazugság felismerésére is, korra, nemre és etnikumra tekintet nélkül, ahogy a mikroérzelmek megjelennek arcunkon.
A legismertebb kutató Paul Ekman pszichológus, aki az emberi arckifejezések vizsgálatát tanulmányozta évtizedeken keresztül. A valós és színlelt érzelmek elkülönítésére létrehozta a magyarul arcmozgások kódolt rendszerének (eredeti nevén a Facial Action Coding System-et) hívott adatbázist, mely az arc izmainak feltérképezésén alapszik.
A Hazudj, ha tudsz című krimisorozatban a mikroérzelmek vizsgálatára szakosodott vállalkozás deríti ki az igazságot.
A poligráf
A krimináltechnikai eszköznek tekinthető poligráf, a műszeres vallomásellenőrző alkalmazása során szintén fiziológiai elváltozásokat vizsgál az eszköz, a szaktanácsadók közvetítik az eredményeket.
Az első poligráfot 1921-ben alkalmazták először, Magyarországon az 1980-as évek elejétől folytatnak vallomásellenőrző vizsgálatokat. Megbízhatóságát többen is vitatják, a műszer, a vizsgálati helység, a vizsgáló, a kérdések és az alany mind befolyásolják a vizsgálat eredményét.
A kérdezés művészete
A poligráfos vizsgálat fontos előkészítést igényel. A vizsgálatot végző személy kérdéssorokat állít össze az ügy ismeretében. Fontos, hogy olyan kérdések is felmerüljenek a vizsgálat során, melyek kapcsán csak az elkövetőnek lehet tudomása. (Nem értesülhetett a sajtóból, vagy mástól a pontos információról.)
Az általános kérdések sorát a kontrollkérdések egészítik ki, valamint kártyateszt is alkalmaznak Magyarországon. Utóbbi estben a vizsgáló számokat kérdez az alanytól, aki nemleges válaszokat ad. Az egyik nemleges válasz rejti a valóban kihúzott kártyaszámot, melyre a vizsgáló a műszer által rögzített jelek alapján következtet.
A feszültségcsúcs-teszt meghatározott kérdéssorokat tartalmaz a bűncselekménnyel kapcsolatban, mely válaszokról csak az elkövetőnek lehet tudomása.
Amennyiben az alany az elkövető, úgy eltérő fiziológiai reakciókat tanúsít a kritikus kérdésnél, tehát tettestudomása van.
A poligráfos vizsgálat akkor lesz sikeres, ha az alany nem hiszi el vallomásának igazát a hamisan adott válaszok esetében sem. A vizsgálat tehát nem 100%-osan megbízható, mivel több tényező is befolyásolja azt, ugyanakkor tettestudomás esetén felhasználható bizonyítékként. Jelenleg is zajlanak a kutatások, fejlesztések, hogy olyan vallomásellenőrző készülékeket alkalmazzanak a bűnügyekben, melyek a legkisebb hibaszázalékot legyenek képesek felmutatni.
A jövő hazugságvizsgálói
A belső biológiai folyamatokon alapulnak azok az új hazugságfelismerő technológiák is, melyek a véráramlást, a megnövekedett oxigénszintet hozzák összefüggésbe a hazugsággal. Az egyik ilyen készülők az agyat tanulmányozza a mágneses rezonanciális képalkotás segítségével (fMRI). Amikor hazudunk, az agy véráramlása megnövekszik, ezáltal párhuzamosan az oxigénszint is nő, melyet kimutat a vizsgálat.
Vallomásellenőrző műszerként tesztelik a szemhőmérőt is, mely szintén a vér szivárványhártyában megnövekedett mennyiségét hozza összefüggésbe a hazugsággal. Kutatók a pupillatágulást, lélegzetvételt és arckifejezéseket is elemző műszereket sorakoztatnak fel az igazságszolgáltatás érdekében.
Amikor csalóknak áll a világ
Végezetül fontos, hogy megemlítsük a hazugok, csalók, megtévesztők sikerét is. Evolúciós szempontból nézve több olyan bizonyítékot is találtak, mely igazolja, hogy az egyed ezek segítségével jut előnyökhöz, képes sikeresen szaporodni.
Kicsit közelebbről tekintve, Machiavelli A fejedelem című művében részletezi, hogy milyen eszközök gyakorlása szükséges az uralkodó számára a halatom megszerzése és megtartása érdekében. A machiavellista személyiségvonásokat kutató pszichológusok a megtévesztést állítják vizsgálódásuk középpontjába, magyarázatot adva a megtévesztők létjogosultságára.
Bár a mondás úgy tartja, hogy „hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát”, mégis elgondolkozhatunk, hogy ha ennyien hazudunk napi szinten és még pszichológusok is kutatják a megtévesztőket, talán gyorsabbak vagyunk, mint a sánta kutyák.
Felelevenítve gyermekkorunk klasszikus meséjét, nézzük meg a Netflixen tavaly decemberben debütált Guillermo del Toro, Oscar-díjas rendező Pinokkió című stop motion technikával készült alkotását.
Ha többet hallannál a témáról, szakértőktől kérdeznél, gyere el filmklubunkra, iratkozz fel hírlevelünkre!
Mission impossible? - hamisítható-e az ujjnyom?
Mára mindennapjaink részévé vált a biometrikus azonosítás, legtöbben az ujjnyom által történő telefonfeloldással, beléptető rendszerrel találkozunk. De mennyire biztonságos ez a módszer? Ellophatják ezt a fajta egyedi személyazonosítónkat?
Bűnügyi terület
Bűnügyi értelemben az ujjnyomokkal, mint bizonyítékkal találkozunk a hírekben, beszámolva az elkövető sikeres azonosításáról, vagy annak hiányáról egy bűncselekmény vonatkozásában. Magyarország, az elsők között volt a kontinensen, aki bevezette 1904-ben az ujjnyom-azonosítás, daktiloszkópia módszerét.
Daktiloszkópia: az ujj-, tenyér és talpnyomok azonosításával foglalkozó tudomány. Eredete Sir Francia Galton angol polihisztor 1892-ben megjelent, Finger Prints művéhez köthető.
Az ujjbegyeken megjelenő bőrfodorszálak egyediségét már a 18. században valószínűsítették. A tudomány folyamatos fejlődésével az Egyesült Államokban 1979-ben létrejött az FBI által több mint kétszázmillió ujjnyomatlap digitális feldolgozása útján az AFIS (Automated Fingerprint Identification System), az önműködő ujjnyom-azonosító rendszer. Napjaink legújabb kutatási már az ujjnyomok keletkezési idejét is kutatja, segítve a bűnüldözést.
A köznyelvben és sok esetben a szakmai szövegkörnyezetben is tévesen honosodott meg az ujjlenyomat kifejezés. A bűncselekmény helyszínén ujjnyomot hagy hátra az elkövető valamilyen felületen. Ez visszatükrözi a nyomot hagyó tulajdonságait, tehát az ujjon található fodorszálak rajzolatát, akárcsak egy keréknyom, mely az adott gumi speciális mintázatát mutatja. A bűnügyi technikus rögzíti a nyomot. Rabosításkor ujjnyomatot vesznek le, mely kétdimenziós lenyomata a fodorszálaknak. Maga a nyomat szó jelentése valaminek a lenyomata, tehát az ujjlenyomat szó nem helyes.
Egyediség, azonosítás
Az azonosítás alapját azok a sajátos mintázatok (hurok, ív, örvény) és kombinációjuk adja, melyek a bőrfodorszálakon jelennek meg. Eltekintve néhány kivételtől, az így kapott rajzolat, életünk végéig állandó, sőt még azon túlmenően is lehetővé teszi az azonosítást ismeretlen személyazonosságú holttestek esetén.
Az adermatoglífia olyan genetikai rendellenesség, mely teljesen sima bőrfelületet okoz. Egyes gyógyszerek szintén okozhatnak ideiglenes azonosításra képtelen felületet. A savval történő maratásos próbálkozások, vagy felszíni sérülések azonban kárász életűek a gyors regenerálódási képesség miatt.
A bőrlécrendszer sajátos mintázatát két úton lehet azonosítani. Míg az egyik az azonosítási pontok, más néven minúciák darabszámát veszi figyelembe, melyek közül Magyarországon tíznek kell megegyeznie az összehasonlított mintáknál.
A tíz darab sajátossági pont ismétlődésének esélye, azaz, hogy más is ugyanolyan mintázattal rendelkezik, mint mi magunk, kisebb, mint két egymást követő héten nyerni az ötöslottón ugyanazon számsorral.
A genetikai tényezők mellett a külső tényezők is befolyásolják az ujjnyomat rajzolatát. Egypetéjű ikrek is könnyedén megkülönböztethetők a daktiloszkópia módszerének alkalmazásával. A magzati fejlődés során a méhen belül különböző hatások befolyásolják a fodorszálrendszer kialakulását már a 18. héten.
Biometrikus azonosítás
Az egyedi biológiai jegyek, élettani vagy viselkedési jellemzők alapján biometrikus azonosítást végeznek. Ilyenek lehetnek például az írás, írisz, retina, DNS, járás, valamint az ujj-és tenyérnyom is. Mivel ezen jegyek és jellemzők ellentétben a jelszavakkal folyamatosan rendelkezésünkre állnak, így nem szükséges azokat megjegyezni, tárolni valamilyen formában. Ebből kifolyólag elvesztésük, ellopásuk sem lehetséges első feltevésre.
Nagyfokú biztonság és egyben bizonyosság jellemzi az ilyen típusú személyazonosítást. Az ujjnyomat alapú azonosítás megbízhatósága, azaz, hogy milyen arányban ismeri fel a jogosulatlan felhasználót jogosultként és utasít el jogosult felhasználót tízszer magasabb, mint a hangazonosításé. Ugyanakkor töredéke csak az írisz azonosításnak.
Mint a legnépszerűbb technológia, az ujjnyomat-azonosítás már szinte mindegyik Android vagy iPhone telefonon szembeköszön a felhasználóval. Belépést nyújt a telefonhoz különböző tranzakciók végrehajtásához, a digitális pénztárcához vagy egyéb szenzitív adatokhoz.
Ujjnyomat-olvasó rendszerek
A legtöbb telefon és vállalati beléptető rendszer optikai szkenner segítségével olvassa be az ujjunkon található mintázatot. Előzetesen szükséges a készüléknek felvételt készítenie a mintázatról, ez történik a telefonokon a többszörös beolvasással. Ilyenkor ujjnyom részleteket rögzít a rendszer, mely alkalmassá teszi arra, hogy különböző érintkezések útján is képes legyen a jogosultnak hozzáférést adni a kért felülethez a tárolt adat alapján.
További olvasó módszerek közé tartozik, – melyek költségesebbek is – a kapacitív szkennerek vagy ultrahangot, rádiófrekvenciát használó érzékelési módszerek alkalmazása. Az érhálózatot beolvasó eszközök azonban nem az egyedi bőrfodorszál rajzolatokat veszik alapul. Akárcsak a vénaszkenner, LED-en keresztül történő megvilágítás útján ismerik fel a jogosult testi, belső jellemzőit.
Hamisítható ujjnyomok
A technológiai forradalom korszakában talán nem meglepő, hogy ma már lehetséges egy 2D-s fotó alapján valakinek az ujjnyomát reprodukálni, 3D nyomtatóval jogosulatlanok számára lehetővé tenni az egyedi azonosítónk ellopását.
Az egyik közzétett videóban nagyfelbontású kép alapján hozták létre a hamisnak nevezett, de külső tulajdonságaiban az eredetivel mindenben megegyező ujjnyomot.
A fentiekben említett optikai szkenner tekintettel arra, hogy töredékeit használja fel az ujjnyomat-azonosításhoz próbálkozásainkkor, így nem szükséges, hogy tökéletes másolatot állítsanak elő az arra érdekeltek.
Egy-két filléres eszköz beszerzésével, mint faragasztó és egy lézernyomtató, olyan szintetikus mintázatot lehet alkotni, mely alkalmas már arra, hogy feloldja telefonunkat, ahogy az alábbi videó is bemutatja.
Mit tehetünk adataink védelme érdekében?
Bár elég kicsi a valószínűsége, hacsak nem egy kémfilm szereplői vagyunk, hogy valaki szándékosan ellopja az ujjnyomatunkat, fontos, hogy éljünk a kétlépcsős azonosítási, másnéven kétfaktoros hitelesítés lehetőséggel (2FA). Ilyenkor többféle személyazonosság-ellenőrzést végez a rendszer, tehát nem elegendő önmagában egy jelszó megszerzése, vagy esetünkben az ujjnyomatunk felhasználása kizárólag.
Emellett ellenőrizzük rendszeresen jelszavaink biztonságát, használjunk jelszókezelőt az erős jelszavak létrehozása érdekében. Adjunk meg olyan biztonsági kérdéseket, melyekre csak mi tudhatjuk a válaszokat, állítsunk be speciális kód kérés lehetőséget telefonunkra.
Tom Cruise többször bújt Ethan Hunt ügynök bőrébe a Mission Impossible filmek során és álcázta magát különböző személyekként maszkok segítségével. A technika lehetővé teszi, hogy ezt a filmvásznon kívül is bárki megtehesse a való életben, valós károkat okozva a felhasználóknak. Ezért is fontos, hogy biometrikus adatainkat ne osszuk meg másokkal, azokat ne tároljuk külső szolgáltatónál, ahol nincs ráhatásunk a biztonsági rendszerre, mely védi az adatokat.
Ha többet hallannál a témáról, szakértőktől kérdeznél, gyere el filmklubunkra, iratkozz fel hírlevelünkre!
Tőrbe ejtve: Az üveghagyma - Christie nyomdokain
2022 karácsonyán debütált a Netflixen Rian Johnson író, rendező második krimi alkotása, a Tőrbe ejtve: Az üveghagyma. Az első rész sikerén felbuzdulva, meglepő módon nem folytatásként érkezett az alkotás. Kizárólag a Daniel Craig által formált Benoit Blanc nyomozó lehet ismerős a nézőknek. A krimi királynője előtt fejet hajtva, könnyed szórakozással fűszerezve vezet be minket egy gyilkosság felgöngyölítésébe.
A helyszín
A cselekményszálak egy privát szigetre, Görögországba vezetnek, ahol a meghívott vendégek részt vehetnek egy Cludeohoz hasonló eset felderítésében. A hajóúton már Blanc is részt vesz, rá jellemző stílusa egyszerre meghökkenést és csodálatot vált ki útitársaiból.
A helyszín bár lehetne eredeti, de semmit sem veszít Agatha Christie: Tíz kicsi néger krimihelyszínét kölcsönözve egy esti kikapcsolódásból. (megj.: Tíz kicsi katona, Tíz kicsi indián, valamint utalva az eredeti címre: Mert többen nincsenek címmel is jelent meg magyar fordításban.)
Tisztelgés Christie előtt
Johnson maga is megerősítette, hogy fiatal korában sokat olvasott Christie-t, majd később saját maga is próbálkozott az írással. Akárcsak a krimiirodalom aranykorának egyik alkotásában, a meghívottak itt is mind egyszerre gyanúsítottak. Az influenszert, az énekest, a kormányzót és a kutatót egy személy köti össze: a milliárdos házigazda, Miles. Agatha Christie több ponton is vissza-visszaköszön a nézőknek, leginkább az úri detektív karakterével.
A nyomozó
Benoit Blanc különc magánnyomozó, leginkább Poirot-hoz hasonlít. A napjainkban játszódó történetben kitűnik eleganciájával, ugyanakkor hivalkodó stílusával, déli akcentusával. Szivarozik és remekül használja Columbo erényeit is: (ki)használja a feltételezéseket saját karakteréről, hogy még több információt gyűjtsön a szálak felderítéséhez.
Egyszerre manipulatív és depressziós, azaz minden megvan benne, ami egy szerethető és nem felejthető nyomozó karakteréhez szükséges. A Covid-19 világjárvány őt is parkolópályára állította, vágyik a nehezen megoldható esetekre. A milliárdos által szervezett gyilkossági rejtély felderítése mögött az üveghagyma foglalkoztatja.
A Tőrbe ejtve második része, mint egy hagyma, rétegről-rétegre avatja be a nézőket az indítékok és motívumok világába. Az alcím választását – akárcsak az első rész főcímét – egy dal inspirálta.
Ha te is szeretnéd magad kipróbálni, mint egy nyomozó, nézz körül ezen az oldalon.
Folytatás
Blanc saját elméjét egy feltankolt versenyautóhoz hasonlítja, és az író is új krimi műfajt teremtene további ötleteivel a folytatásra. Különálló részek, új helyszínek, szereplők Christie által inspirálva. A modern feldolgozás remek társadalmi tükör is egyben, könnyed, de mégis elgondolkodtató, aki arra vágyik az év utolsó napjait összegezve.
A kérdés már csak: marad Blanc, mint Poirot rejtélyes alakja, aki feltűnik, megold egy rejtélyt majd továbbáll, vagy új karaktert épít a Star Wars: Az utolsó Jedik alkotója?