Sorozatgyilkosok tipizálása
Sokszor hallhatjuk, hogy a sorozatgyilkosok köztünk élnek. Akár a munkatársaink, szomszédaink, barátaink, vagy akár egyik családtagunk is lehet. Hogyan és mi alapján csoportosíthatjuk őket?
Több ember megölése
Írásunkban a sorozatgyilkosokkal foglalkozunk, az ámokfutók, tömeggyilkosok jellemzőit, mint szintén a több ember sélrelmére elkövetett emberölések elkövetőit külön bejegyzésben érintjük majd.
Fontos megjegyeznünk, hogy a sorozatgyilkosok jellemzően mentálisan beszámíthatók, azaz nem áll fenn velük szemben büntethetőséget kizáró ok, mely akadályozná őket abban, hogy lássák tettük következményét és annak súlyát megértsék, felmérjék.
Sorozatgyilkos
Maga a „serial killer”, azaz sorozatgyilkos kifejezést Robert Ressler, az FBI Viselkedéskutató Egységénél dolgozó ügynök tette ismertté. A sorozatgyilkosok iránti érdeklődés az 1991-es Bárányok hallgatnak című film hatására nőtt meg igazán. A Hannibal Lecter megformálásáért Oscar-díjat is nyert Anthony Hopkins és Jodie Foster játéka beavatta a nézőt a profilalkotás fogalmába.
Olyan elkövetőket tekintünk soroztgyilkosnak, akik legalább három embert öltek meg, hasonló módszer alapján és megfigyelhető nyugalmi periódus az egyes elkövetések között.
Az FBI speciális egysége korábbi kutatásai alapján, – például, amit a Mindhunter sorozat is bemutat – különböző típusokba sorolja a sorozatgyilkosokat. A bűncselekmény helyszíni szemle során rögzített adatai alapján, az áldozat jellemzőinek vizsgálata szerint szervezett és szervezetlen elkövetői típusokat határozhatunk meg.
A szervezett elkövetői típus
Nem vegytiszta típusokról beszélhetünk, így az elkövetés során keveredhetnek a szervezett és szervezetlen típusra jellemző cselekvési formák.
A szervezett, azaz rendezett elkövetői típusra jellemző ahogy a kategória nevében is rejlik, a szervezettség, azaz az előre tervezés. Ők azok, akik fantáziálnak, minden apró részletet végiggondolnak az elkövetés előtt. Általában a környezetük kedves, megbízható embernek írja le őket, többségük párkapcsolatban él, stabil családi háttérrel rendelkezik.
Általában elsőszülött gyermekek, a szexuális teljesítőképességük rendben van, átlagos, vagy kiemelkedő inteligenciaszinttel rendelkeznek. Az áldozatokat becserkészik, különböző trükkökhöz folyamodnak, hogy a közelükbe férkőzhessenek.
Szervezetlen elkövetők
A rendezetlen elkövetőkre a szervezett elkövetők jellemzőinek az ellentéte illik. Azaz, spontán cselekedetek vezérlik őket. Általában másod-,harmadszülött gyerekek, szexuális hiátusokban szenvednek. A helyszínen az áldozatot többször megcsonkítva találják. Kevés szociális kapcsolattal rendelkeznek, rejtőzködő életmód jellemzi őket.
Ahogy említettük, egy helyszín alapján nem kizárólag az egy-egy típusba sorolható jellemzőket találhatjuk, hanem azok keverékeit is. Például megcsonkított testrészek, ugyanakkor gondolsan elrejtett holttestek. Ennek megfelelően beszélhetünk egy vegyes csoportról, amelynél a domináns árulkodó jelek alapján lehet profilt alkotni.
Hányan is vannak?
Egyes becslések szerint 25-50 a jelenleg aktív sorozatgyilkosok száma az USA-ban. Tekintettel arra, hogy a sorozatgyilkossághoz legalább három áldozat megölése szükséges, így elképzelhető, hogy azon esetek, melyeket nem tudnak összefüggésbe hozni, vagy nem találják az áldozatot, nem minősíthető sorozatgyilkosságnak. A teljes számot közel 4000-re teszik, mely a felderítési útmutatókkal is jelentősen összefügg.
Motiváció
Az FBI által létrehozott Viselkedéskutató Egység (Behavioural Science Unit) megállapítása szerint is, a sorozatgyilkosok az emberölésen keresztül saját vágyaikat, igényeiket elégítik ki. Ebben az értelmezésben tehát az emberölés, maga az eszköz a cél elérése érdekében.
A motiváció alapján szintén tudunk különbséget tenni a sorozatgyilkosok között. Ez alapján megkülönböztetünk: hedonistákat, misszióvezérelteket, látnokokat, valamint hatalomorientáltakat.
Hedonista, élvhajhász sorozatgyilkosok
A hedonista elkövetők csoportjába olyanok tartoznak, akik élvezetből ölnek. Vágyuk, céljuk, hogy ezt az örömöt éljék át a gyilkosság elkövetésével. Többnyire szexuális vágy beteljesítését célozza maga az ölés és annak módszere. Ide sorolhatjuk Jeffrey Dahmert, akinek „munkásságát” a Netflix is feldolgozta. Gyakran jellemző rájuk a kannibalizmus, az áldozatok testrészeinek az elfogyasztása, azok megcsonkítása.
A misszióvezérelt elkövető
A másnéven küldetésorientált elkövetők egy meghatározott cél elérése érdekében ölnek. Lehet ez a világ megmentése bizonyos emberektől, foglalkozásoktól. Gary Ridgeway, a Green River gyilkos prostituáltakat ölt, hogy ezáltal tegye jobb hellyé a világot. Jellemző rájuk, hogy a cél elérése érdekében szervezetten cselekednek, azaz megtervezik előre a gyilkosságot.
A látnok típus
Hasonlóan a küldetésorientált elkövetői típushoz, a látomásvezérelt gyilkosok valamilyen cél elérése érdekében hajtják végre cselekedeiteket. A különbség a két típus között a abban rejlik, hogy esetükben egyéb mentális rendellenesség is fennáll. Többnyire skizofréniában szenvednek, vagy pszichotikus zavarban, mely arra készteti őket, hogy embereket öljenek meg. Az áldozatok jellemzően véletlenszerűen kiválasztott emberek, az ölést gyakran hangok, látomások előzik meg, mely Istentől, ördögtől erdeztethetők esetükben. Híres sorozatgyilkos Sam fia, másnéven David Berkowitz, akinek kutyája parancsolta, hogy öljön meg valakit.
Hatalomvezérelt típus
Ahogy az alábbi képen is látható, egy mosolygós, jó kedélyű embert látunk. Talán a körülmények miatt arra gondolnánk, hogy egy apróbb kihágásért eshet át a rabosításon. John Wayne Gacyt ismerősei, családja is így írta le. A jól szervezett elkövetők ezen típusát a hatalom megszerzések, a kontroll gyakorlása motiválja. Tettüket alaposan megtervezik és kiélvezik minden pillanatát, hogy ők dönthetnek élet és halál felett. A szexuális indítattás kevésbé jellemző rájuk. Gacy saját házában helyezte nyugalomra áldozatait, a terjengő bűzről pedig állította, hogy a vizesedés okozhatja. 33 embert ölt meg.
A fenti tpiziálásokon túl ismerünk még fekete özvegyeket és jellemzően kórházi környezetben aktív halál angyalokat is.
Ajánló
Hogy mi alapján választják ki áldozatukat? Álljon itt egy idézet Ted Bundytól, az egyik legismertebb sorozatgyilkostól:
„Ismertem olyan embereket, akik…sebezhetőséget sugároznak…Az arckifejezésük azt üzeni: Félek tőled!”
Az univerzális érzelemkifejezések a pszichológusokat is foglalkoztatja, melyből sorozat készült, Hazudj, ha tudsz címmel. Tudj meg róla többet EBBEN a bejegyzésben!
Ha pedig Ted Bundy történetébe pillantanátok be, ajánljuk az Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány című filmet.
A föld alól is! A hullakereső kutya alkalmazása
No body, no crime – mondja az angol. Azaz, ha nem találják a holttestet, nem vádolhatunk emberöléssel. Mi az, ami ilyenkor segíthet? Mire képes egy a halottkereső kutya?
Kutya, mint felderítő eszköz
Az emberek évszázadok óta alkalmazzák a kutyákat különböző célokra. A vadászat mellett a rendvédelem területén is kiemelt szerephez jutottak négylábú társaink. Őrző-védő munkára, különböző anyagok felkutatására és azonosítására is segítségül hívhatjuk őket.
A bűnügyi nyomozásban betöltött szerepük vitathatatlan, korai források Hasfelmetsző Jack ügyében is beszámoltak nyomkövető kutyák bevetéséről.
Angol véreb, a Porsche a kutyák közt
Külső jegyei alapján is nyomkövetésre született. Hosszú logó fülei és bőrredői a szagot seprik az orrához. Ráncos feje nyomkövetéskor gátolja látását, így minden erejével az orrát használja a tettesek, eltűntek felkutatásakor.
Miért a kutya?
Azon túlmenően, hogy több ezer éve társaink, mint domesztikált állatok, szaglásuk is kiváló. Összehasonlítva, egy angol véreb szaglóreceptor sejtjeinek száma 240 millió és szaglómező területe 40-szer nagyobb, mint az emberé, aki csak 5-6 millió receptorsejtet tudhat magáénak.
Az ókori görögök is felismerték, hogy milyen kincs rejlik a kutya orrában. Homérosz nem véletlenül írta meg az Odüsszeiában, hogy az ithakai királyt egyedül négylábú társa ismerte fel 20 év bolyongás után hazatérésekor.
A kutyák kiváló szaglását úgy tudjuk a legjobban egy példával magyarázni, ha elképzeljük, hogy épp gulyáslevest főznek valahol. Mi, emberek jobb esetben megállapítjuk, hogy gulyásleves illatát érezzük a levegőben. A kutya viszont a következőt érzi: 50 dkg sertéscomb, sárgarépa, édes pirospaprika stb.
Mit keres a hullakereső kutya?
Ahogy neve is utal rá, a hullakereső kutyától azt várjuk, hogy emberi maradványokat, holttestet kutasson fel. Az élő és halott személy szagában rejlő alapvető különbség a test bomlási folyamataiban keresendő.
A kutyák általánosságban keresik a tetemhez kapcsolódó szagokat, sohasem egy adott személy szagát kutatják. Az emberi bomlás mind az öt fázisához köthető szagkombinációkat képesek felismerni.
A bomlás szaga
Az analitikai műszereknek köszönhetően sikerült 55 olyan különböző kémiai komponenst azonosítani, melyek az emberi bomlás folyamatához kapcsolódnak. Egyes anyagok jelenléte függ a tetem korától, azaz a halál óta eltelt időtől.
A tetemkereső kutyák már a halál után 2 órával képesek jelezni és elegendő számukra, hogy a holttest két percig érintkezzen egy szövetdarabbal, mint például egy szőnyeggel. A megállapításokhoz egy megtörtén eset adott alapot. Egy házaspár hajós útja végén a férj jelentette felesége eltűnését. A hajót átvizsgálták kutyákkal, melyek pozitív jelzést adtak a kabinban lévő matracra. Az ügyészség bizonyítást rendelt el, ahol külön kísérletben vizsgálták a kutyák képességét.
A holttest felkutatása
A jól kiképzett kutya és a kutyavezető a helyszíni időjáráskörülményeket is figyelembe veszik a keresés során. Szélcsendben az emberi bomláshoz kapcsolódó szagmolekulák a test közelében szóródnak szét, míg szeles időjárás esetén a széliránnyal egyezően távolodnak. Az adott tetemhez kapcsolódó szagok akár több kilométerre is képesek szétszóródni, akárcsak a vízben lévő holttest szagmolekuláit is elsodorhatják az áramlatok.
Gyakori tévhit, hogy a kutyák tévednek, mikor jeleznek, ugyanakkor nincs a helyszínen a holttest. Ugyanez a vád éri a kábítószerkeresőkutyákat is. Egy fontos dologról azonban nem szabad megfeledkeznünk: ők a szagot keresik, melyet a helyszín tartalmaz. A szagforrás bár már nem található ott, de korábban ott volt. A holttestet elvitték, a kábítószert kidobták a kocsiból.
17 év után eredményes keresés
1990-ben eltűnt egy nő. Alapos gyanú merült fel, hogy a férje megfojtotta, majd egy pokrócba csavarta és eltűntette egy közeli lovasfarmon. 17 évvel az eltűnést követően, három halottkereső kutya is pozitív jelzést adott a kérdéses pokrócot megszagolva, bizonyítva, hogy azon hullaszag lelhető fel. A férfit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, elfogadva a kutyák jelzését bizonyítékként.
Az ember legjobb barátja, bár nem tud kihallgatni, olvasni a gyanúsítottak gondolataiban, mégis segít felderíteni az akár több éves döglött aktákat, megnyugvást adni a hozzátartozóknak.
Ne feledkezzünk meg azokról a hősőkről sem, akik élő személyek után kutatnak, katasztrófák helyszínén segtik a túlélők megtalálását. Nem véletlen tehát a mondás: a kutyák szőrős angyalok!
Ajánlóként emlékezzünk Mancsra, a híres mentőkutyára, aki ugyanúgy Törökországban teljesített szolgálatot évekkel ezelőtt egy földrengésnél és mentett meg életeket.
További érdekességek, minden, ami krimi, ITT éred el!
Gyorsabbak vagyunk, mint a sánta kutyák? - A hazugságvizsgálatról
Többféle okból hazudhatunk, de mindannyiban közös pont, hogy valamilyen érdek áll mögötte. Lehet ez egy filter használata a közösségi médiában közzétett képünknél, de egy hamis tanúvallomás is házastársunk, vagy még rosszabb esetben, a büntetőeljárás szereplői előtt. Az amerikai filmekből, sorozatokból jól ismert poligráf, más néven hazugságvizsgáló vajon mennyire pontos? Hogy ismerhetjük fel, ha valaki nem őszinte velünk?
Hányszor és kiknek hazudunk?
Egy amerikai felmérés szerint tíz emberből hat mond igazat minden nap. A különféle kommunikációs csatornák, mint e-mail, közösségi média elterjedésével még többen használják megtévesztésre, csalásra a felületeteket.
Egy másik kutatás megerősítette, hogy a legtöbbet hazudók átlagosan napi tizenhét hazugságot mondtak, míg a kutatásban résztvevők összessége legtöbbet a barátainak, majd azt követően családtagjainak hazudott.
Ha a lakosság közel fele hazudik, és szűk környezetünk nem őszinte velünk a legtöbbször, érdemes tehát felvérteznünk magunkat és kiszúrni a nem őszinték táborát.
A hazugság testi jelei
Gondoljunk csak bele: mikor csalunk, akár játékban, akár vizsgahelyzetben, különféle testi jeleket vehetünk észre magunkon. A következők közül legalább egyet biztosan tapasztaltunk már életünk során. Ilyenek lehetnek például a pulzus megemelkedése (szaporább szívverés), izzadás, pupilla tágulat, izgatottság, mely a gyomor görcsberándulásával is járhat. A helyzet által kiváltott stressz fiziológiás elváltozást okoz tehát testünkben és gyors válaszreakcióként üzen a külvilág számára.
Hazugság esetén szintén megfigyelhetünk olyan akaratlan viselkedést, testtartást, hanghordozást, mely szintén árulkodó jel lehet a másik fél számára. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy ezek az eltérések azonosíthatók, így nem szükséges Benoit Blancnak, vagy Sherlock Holmesnak állnunk, laikusként is képesek vagyunk fel-felismerni az árulkodó jeleket!
Árulkodó jelek
- tekintet kerülése, nem néz a másik szemébe a beszélő,
- hirtelen válaszokra nem tud időben reagálni,
- túl sok részlet ismertetése, ami a jól felkészült hazudozókat jellemzi,
- megszokottól eltérő viselkedés.
Testbeszéd és mikroérzelmek
Allan Pease neve sokak számára ismerős lehet. A magyar fordításban 1989-ben megjelent Testbeszéd című műve olyan alapmű, melyből a nem verbális gesztusok, jelzések értelmezhetők annak érdekében, hogy jobban megértsük embertársaink.
A kétszereplős kommunikációs helyzetekben 65% a nem verbális és 35% a verbális közlések aránya. Mehrabian, a UCLA pszichológia professzorának kutatásai alapján három elemből áll egy szemtől-szemben zajló kommunikáció: nonverbális viselkedés, hangszín és a kimondott szó jelentése.
Az arckifejezések, érzelmek vizsgálatát kutató pszichológusok megállapították, hogy azok univerzálisak, azaz kultúrától függetlenül állandóak. Ebből a megállapításból kiindulva alkalmazhatjuk tehát azokat a hazugság felismerésére is, korra, nemre és etnikumra tekintet nélkül, ahogy a mikroérzelmek megjelennek arcunkon.
A legismertebb kutató Paul Ekman pszichológus, aki az emberi arckifejezések vizsgálatát tanulmányozta évtizedeken keresztül. A valós és színlelt érzelmek elkülönítésére létrehozta a magyarul arcmozgások kódolt rendszerének (eredeti nevén a Facial Action Coding System-et) hívott adatbázist, mely az arc izmainak feltérképezésén alapszik.
A Hazudj, ha tudsz című krimisorozatban a mikroérzelmek vizsgálatára szakosodott vállalkozás deríti ki az igazságot.
A poligráf
A krimináltechnikai eszköznek tekinthető poligráf, a műszeres vallomásellenőrző alkalmazása során szintén fiziológiai elváltozásokat vizsgál az eszköz, a szaktanácsadók közvetítik az eredményeket.
Az első poligráfot 1921-ben alkalmazták először, Magyarországon az 1980-as évek elejétől folytatnak vallomásellenőrző vizsgálatokat. Megbízhatóságát többen is vitatják, a műszer, a vizsgálati helység, a vizsgáló, a kérdések és az alany mind befolyásolják a vizsgálat eredményét.
A kérdezés művészete
A poligráfos vizsgálat fontos előkészítést igényel. A vizsgálatot végző személy kérdéssorokat állít össze az ügy ismeretében. Fontos, hogy olyan kérdések is felmerüljenek a vizsgálat során, melyek kapcsán csak az elkövetőnek lehet tudomása. (Nem értesülhetett a sajtóból, vagy mástól a pontos információról.)
Az általános kérdések sorát a kontrollkérdések egészítik ki, valamint kártyateszt is alkalmaznak Magyarországon. Utóbbi estben a vizsgáló számokat kérdez az alanytól, aki nemleges válaszokat ad. Az egyik nemleges válasz rejti a valóban kihúzott kártyaszámot, melyre a vizsgáló a műszer által rögzített jelek alapján következtet.
A feszültségcsúcs-teszt meghatározott kérdéssorokat tartalmaz a bűncselekménnyel kapcsolatban, mely válaszokról csak az elkövetőnek lehet tudomása.
Amennyiben az alany az elkövető, úgy eltérő fiziológiai reakciókat tanúsít a kritikus kérdésnél, tehát tettestudomása van.
A poligráfos vizsgálat akkor lesz sikeres, ha az alany nem hiszi el vallomásának igazát a hamisan adott válaszok esetében sem. A vizsgálat tehát nem 100%-osan megbízható, mivel több tényező is befolyásolja azt, ugyanakkor tettestudomás esetén felhasználható bizonyítékként. Jelenleg is zajlanak a kutatások, fejlesztések, hogy olyan vallomásellenőrző készülékeket alkalmazzanak a bűnügyekben, melyek a legkisebb hibaszázalékot legyenek képesek felmutatni.
A jövő hazugságvizsgálói
A belső biológiai folyamatokon alapulnak azok az új hazugságfelismerő technológiák is, melyek a véráramlást, a megnövekedett oxigénszintet hozzák összefüggésbe a hazugsággal. Az egyik ilyen készülők az agyat tanulmányozza a mágneses rezonanciális képalkotás segítségével (fMRI). Amikor hazudunk, az agy véráramlása megnövekszik, ezáltal párhuzamosan az oxigénszint is nő, melyet kimutat a vizsgálat.
Vallomásellenőrző műszerként tesztelik a szemhőmérőt is, mely szintén a vér szivárványhártyában megnövekedett mennyiségét hozza összefüggésbe a hazugsággal. Kutatók a pupillatágulást, lélegzetvételt és arckifejezéseket is elemző műszereket sorakoztatnak fel az igazságszolgáltatás érdekében.
Amikor csalóknak áll a világ
Végezetül fontos, hogy megemlítsük a hazugok, csalók, megtévesztők sikerét is. Evolúciós szempontból nézve több olyan bizonyítékot is találtak, mely igazolja, hogy az egyed ezek segítségével jut előnyökhöz, képes sikeresen szaporodni.
Kicsit közelebbről tekintve, Machiavelli A fejedelem című művében részletezi, hogy milyen eszközök gyakorlása szükséges az uralkodó számára a halatom megszerzése és megtartása érdekében. A machiavellista személyiségvonásokat kutató pszichológusok a megtévesztést állítják vizsgálódásuk középpontjába, magyarázatot adva a megtévesztők létjogosultságára.
Bár a mondás úgy tartja, hogy „hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát”, mégis elgondolkozhatunk, hogy ha ennyien hazudunk napi szinten és még pszichológusok is kutatják a megtévesztőket, talán gyorsabbak vagyunk, mint a sánta kutyák.
Felelevenítve gyermekkorunk klasszikus meséjét, nézzük meg a Netflixen tavaly decemberben debütált Guillermo del Toro, Oscar-díjas rendező Pinokkió című stop motion technikával készült alkotását.
Ha többet hallannál a témáról, szakértőktől kérdeznél, gyere el filmklubunkra, iratkozz fel hírlevelünkre!
Mission impossible? - hamisítható-e az ujjnyom?
Mára mindennapjaink részévé vált a biometrikus azonosítás, legtöbben az ujjnyom által történő telefonfeloldással, beléptető rendszerrel találkozunk. De mennyire biztonságos ez a módszer? Ellophatják ezt a fajta egyedi személyazonosítónkat?
Bűnügyi terület
Bűnügyi értelemben az ujjnyomokkal, mint bizonyítékkal találkozunk a hírekben, beszámolva az elkövető sikeres azonosításáról, vagy annak hiányáról egy bűncselekmény vonatkozásában. Magyarország, az elsők között volt a kontinensen, aki bevezette 1904-ben az ujjnyom-azonosítás, daktiloszkópia módszerét.
Daktiloszkópia: az ujj-, tenyér és talpnyomok azonosításával foglalkozó tudomány. Eredete Sir Francia Galton angol polihisztor 1892-ben megjelent, Finger Prints művéhez köthető.
Az ujjbegyeken megjelenő bőrfodorszálak egyediségét már a 18. században valószínűsítették. A tudomány folyamatos fejlődésével az Egyesült Államokban 1979-ben létrejött az FBI által több mint kétszázmillió ujjnyomatlap digitális feldolgozása útján az AFIS (Automated Fingerprint Identification System), az önműködő ujjnyom-azonosító rendszer. Napjaink legújabb kutatási már az ujjnyomok keletkezési idejét is kutatja, segítve a bűnüldözést.
A köznyelvben és sok esetben a szakmai szövegkörnyezetben is tévesen honosodott meg az ujjlenyomat kifejezés. A bűncselekmény helyszínén ujjnyomot hagy hátra az elkövető valamilyen felületen. Ez visszatükrözi a nyomot hagyó tulajdonságait, tehát az ujjon található fodorszálak rajzolatát, akárcsak egy keréknyom, mely az adott gumi speciális mintázatát mutatja. A bűnügyi technikus rögzíti a nyomot. Rabosításkor ujjnyomatot vesznek le, mely kétdimenziós lenyomata a fodorszálaknak. Maga a nyomat szó jelentése valaminek a lenyomata, tehát az ujjlenyomat szó nem helyes.
Egyediség, azonosítás
Az azonosítás alapját azok a sajátos mintázatok (hurok, ív, örvény) és kombinációjuk adja, melyek a bőrfodorszálakon jelennek meg. Eltekintve néhány kivételtől, az így kapott rajzolat, életünk végéig állandó, sőt még azon túlmenően is lehetővé teszi az azonosítást ismeretlen személyazonosságú holttestek esetén.
Az adermatoglífia olyan genetikai rendellenesség, mely teljesen sima bőrfelületet okoz. Egyes gyógyszerek szintén okozhatnak ideiglenes azonosításra képtelen felületet. A savval történő maratásos próbálkozások, vagy felszíni sérülések azonban kárász életűek a gyors regenerálódási képesség miatt.
A bőrlécrendszer sajátos mintázatát két úton lehet azonosítani. Míg az egyik az azonosítási pontok, más néven minúciák darabszámát veszi figyelembe, melyek közül Magyarországon tíznek kell megegyeznie az összehasonlított mintáknál.
A tíz darab sajátossági pont ismétlődésének esélye, azaz, hogy más is ugyanolyan mintázattal rendelkezik, mint mi magunk, kisebb, mint két egymást követő héten nyerni az ötöslottón ugyanazon számsorral.
A genetikai tényezők mellett a külső tényezők is befolyásolják az ujjnyomat rajzolatát. Egypetéjű ikrek is könnyedén megkülönböztethetők a daktiloszkópia módszerének alkalmazásával. A magzati fejlődés során a méhen belül különböző hatások befolyásolják a fodorszálrendszer kialakulását már a 18. héten.
Biometrikus azonosítás
Az egyedi biológiai jegyek, élettani vagy viselkedési jellemzők alapján biometrikus azonosítást végeznek. Ilyenek lehetnek például az írás, írisz, retina, DNS, járás, valamint az ujj-és tenyérnyom is. Mivel ezen jegyek és jellemzők ellentétben a jelszavakkal folyamatosan rendelkezésünkre állnak, így nem szükséges azokat megjegyezni, tárolni valamilyen formában. Ebből kifolyólag elvesztésük, ellopásuk sem lehetséges első feltevésre.
Nagyfokú biztonság és egyben bizonyosság jellemzi az ilyen típusú személyazonosítást. Az ujjnyomat alapú azonosítás megbízhatósága, azaz, hogy milyen arányban ismeri fel a jogosulatlan felhasználót jogosultként és utasít el jogosult felhasználót tízszer magasabb, mint a hangazonosításé. Ugyanakkor töredéke csak az írisz azonosításnak.
Mint a legnépszerűbb technológia, az ujjnyomat-azonosítás már szinte mindegyik Android vagy iPhone telefonon szembeköszön a felhasználóval. Belépést nyújt a telefonhoz különböző tranzakciók végrehajtásához, a digitális pénztárcához vagy egyéb szenzitív adatokhoz.
Ujjnyomat-olvasó rendszerek
A legtöbb telefon és vállalati beléptető rendszer optikai szkenner segítségével olvassa be az ujjunkon található mintázatot. Előzetesen szükséges a készüléknek felvételt készítenie a mintázatról, ez történik a telefonokon a többszörös beolvasással. Ilyenkor ujjnyom részleteket rögzít a rendszer, mely alkalmassá teszi arra, hogy különböző érintkezések útján is képes legyen a jogosultnak hozzáférést adni a kért felülethez a tárolt adat alapján.
További olvasó módszerek közé tartozik, – melyek költségesebbek is – a kapacitív szkennerek vagy ultrahangot, rádiófrekvenciát használó érzékelési módszerek alkalmazása. Az érhálózatot beolvasó eszközök azonban nem az egyedi bőrfodorszál rajzolatokat veszik alapul. Akárcsak a vénaszkenner, LED-en keresztül történő megvilágítás útján ismerik fel a jogosult testi, belső jellemzőit.
Hamisítható ujjnyomok
A technológiai forradalom korszakában talán nem meglepő, hogy ma már lehetséges egy 2D-s fotó alapján valakinek az ujjnyomát reprodukálni, 3D nyomtatóval jogosulatlanok számára lehetővé tenni az egyedi azonosítónk ellopását.
Az egyik közzétett videóban nagyfelbontású kép alapján hozták létre a hamisnak nevezett, de külső tulajdonságaiban az eredetivel mindenben megegyező ujjnyomot.
A fentiekben említett optikai szkenner tekintettel arra, hogy töredékeit használja fel az ujjnyomat-azonosításhoz próbálkozásainkkor, így nem szükséges, hogy tökéletes másolatot állítsanak elő az arra érdekeltek.
Egy-két filléres eszköz beszerzésével, mint faragasztó és egy lézernyomtató, olyan szintetikus mintázatot lehet alkotni, mely alkalmas már arra, hogy feloldja telefonunkat, ahogy az alábbi videó is bemutatja.
Mit tehetünk adataink védelme érdekében?
Bár elég kicsi a valószínűsége, hacsak nem egy kémfilm szereplői vagyunk, hogy valaki szándékosan ellopja az ujjnyomatunkat, fontos, hogy éljünk a kétlépcsős azonosítási, másnéven kétfaktoros hitelesítés lehetőséggel (2FA). Ilyenkor többféle személyazonosság-ellenőrzést végez a rendszer, tehát nem elegendő önmagában egy jelszó megszerzése, vagy esetünkben az ujjnyomatunk felhasználása kizárólag.
Emellett ellenőrizzük rendszeresen jelszavaink biztonságát, használjunk jelszókezelőt az erős jelszavak létrehozása érdekében. Adjunk meg olyan biztonsági kérdéseket, melyekre csak mi tudhatjuk a válaszokat, állítsunk be speciális kód kérés lehetőséget telefonunkra.
Tom Cruise többször bújt Ethan Hunt ügynök bőrébe a Mission Impossible filmek során és álcázta magát különböző személyekként maszkok segítségével. A technika lehetővé teszi, hogy ezt a filmvásznon kívül is bárki megtehesse a való életben, valós károkat okozva a felhasználóknak. Ezért is fontos, hogy biometrikus adatainkat ne osszuk meg másokkal, azokat ne tároljuk külső szolgáltatónál, ahol nincs ráhatásunk a biztonsági rendszerre, mely védi az adatokat.
Ha többet hallannál a témáról, szakértőktől kérdeznél, gyere el filmklubunkra, iratkozz fel hírlevelünkre!